Egy amerikai-kínai kutatócsoport eredményei szerint a reggel 7 és 9 között végzett testmozgás segíti leginkább a testsúlyvesztést.

Új kutatási eredmények szerint középkorú vagy idősebb felnőtteknél az éjszakai, illetve a váltott műszakok negatívan befolyásolhatják a kognitív funkciót.

A rendszertelen alvás – például a változó alvásidőtartam vagy alváskezdet – növelheti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát a 45 évnél idősebb felnőtteknél.

A közlemény bemutatja a monoklonális ellenanyagok nevezéktanának fej­lődéstörténetét, kiemelve azokat a mérföldköveket, amelyek szignifikáns változásokat eszközöltek a nómenklatúra sémában, valamint bemutatja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb módosítási javaslatait.

Az éjszakai műszak nem csak a bioritmust borítja fel, hanem a rák valószínűségét is növeli. Ebben szerepe lehet a DNS-javító mechanizmusához szükséges melatonin hiányának.

A szerző a hazai egészségügyi alapellátás 1992. július 1-jén bevezetett reformja utáni negyed évszázad eredményeit ismerteti a tudásmegosz­tás szempontjából. Egyértelműen bizonyítható, hogy a praxisok önállóvá válásával az egészségügyi alapellátás megítélése kedvezővé vált, a csa­ládorvosok tekintélye megnőtt. Ennek megerősítésére szolgált a 25 évvel ezelőtt indult, győri kezdeményezésű Alapellátási Szabadegyetem, mely folyamatosan és rendszeresen megtartott akkreditált szakmai továbbkép­zései révén a tudásmegosztás országos modelljévé vált.

Túlpörgetett, napi 24 órában működő társadalmunkban nincs mindenkinek lehetősége a rendszeres, nyugodt éjszakai alvásra. Ez az egészségre is kihat, hiszen a megzavart vagy a túl rövid idejű alvás növeli pl. az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a valószínűségét. A tanulmány a napi életritmusnak, illetve az alvás időtartamának és minőségének a metabo­likus egyensúlyra gyakorolt hatásairól számol be a legújabb tudományos eredmények alapján.

A cikkben a szerzők a sclerosis multiplex (SM) kialakulásával és a betegség aktivitásával (relapszusok és progresszió) összefüggésbe hozható kockázati tényezőket tekintik át és összegzik, elsősorban a befolyásolható rizikótényezőkre fókuszálva.

Az alvászavar az egyik legtöbb problémát okozó panasz a Parkinson-betegség sokszínű nem motoros tünetei közül. Akár a betegek 96%-ában előfordulhat és a betegséget okozó degeneratív folyamat velejárójának tekinthető. Az alvászavarok részben a dopaminreszponzív motoros deficit következményének tarthatók, nagymértékben azonban olyan speciális eltérések állnak a háttérben, amelyeknek a hagyományos terápiára való reagálása egyelőre nem ismert. Az utóbbi évtizedben a poliszomnográfia (PSG) elfogadott eljárás lett az alvás szerkezetének tanulmányozásában és a Parkinson-betegségben előforduló alváshomeosztázis fogalmának meghatározásában. A PSG hozzájárul az alvásmintázat és a gyógyszeres kezelés közötti kapcsolat vizsgálatához is. 

Középkorú és idősebb nők vizsgálata azt jelezte, hogy a több műszakban dolgozók gyengébben teljesítenek a kognitív teszteken, mint az egy műszakban foglalkoztatottak. A többműszakos munkából való kilépés után öt évvel azonban ismét kiegyenlítődnek a két csoport közötti különbségek.